Csehország - álláskeresés

Ország: Csehország
Hivatalos nyelvek: cseh
Államforma: parlamentáris köztársaság
Népesség: 10,5 millió
Főváros: Prága
Pénznem: cseh korona (CZK)
EU- vagy EGT-tagság: EU
Országhívószám: +420
Nemzetközi internetes tartománynév: .cz

Miért ez az ország?

Az európai kultúrák találkozásánál fekvő ország Cseh- és Morvaország ősi vidékét fogja össze. A lenyűgöző főváros, Prága a művészeti élet központja, a vidék hangulatát pedig a kastélyok, történelmi falvak és fürdővárosok határozzák meg.

A gazdasági válság sok cseh vállalatot hozott nehéz helyzetbe. Az építőiparban és a szolgáltatási szektorban azonban viszonylag jól megmaradtak a munkahelyek. A munkanélküliséget tekintve nagy különbségek vannak a régiók között: északon és keleten sokkal nagyobb a munkanélküliség, mint Prágában és a központi régióban, ahová a külföldi befektetők figyelme és a turisták nagy száma irányul. Az álláshirdetésekben rendszerint vendéglátóipari és kiskereskedelmi személyzetet, értékesítőket, biztonsági személyzetet, kamionsofőröket, szakképzett mérnököket és technikusokat, valamint gépkezelőket keresnek.

Álláskeresés

Az álláshirdetéseket a munkaügyi központ és a munkáltatók adják fel, bár a csehországi munkáltatók közül sokan a fejvadász magáncégek szolgáltatásait is igénybe veszik, amelyek regisztráció esetén tájékoztatják az ügyfelet a rendszerükben elérhető álláshirdetésekről.

Tanácsok az álláspályázathoz

Az Önt érdeklő állásajánlatokra igyekezzen minél előbb reagálni, és vegye figyelembe a hirdetésben megadott feltételeket. Nyilvánvalóan fel kívánja kelteni a munkáltató érdeklődését, az első kapcsolatfelvétel pedig nagyon fontos.

Amennyiben elektronikusan jelentkezik, küldjön egy legfeljebb egyoldalas motivációs levelet és egy amerikai stílusú önéletrajzot. Ügyeljen arra, hogy a jelentkezését ne az aktuális munkáltatójánál fenntartott e-mail fiókból, becenevet tartalmazó e-mail címről vagy körlevélként küldje be.

Az e-mail tárgyába írja be a pozíció megnevezését, és jelezze, hogy milyen dokumentumokat csatolt az e-mailhez. Az önéletrajzot mellékletként küldje el.

Szoktak fényképet mellékelni az önéletrajzhoz?

Igen, általában fényképes szokott lenni.

Előnyt jelent a kézzel írt jelentkezés?

Nem, a jelentkezés kézírásos vagy gépelt egyaránt lehet. Ha kézzel ír, ügyeljen az olvashatóságra.

Mennyire elterjedt, illetve elfogadott az Europass-formátumú önéletrajz?

Elterjedt és kedvelt ez a formátum.

Telefonos érdeklődés

Amennyiben telefonon keresi meg a munkáltatót, jobb, ha a munkanap kezdetén hívja. Próbálja meg elérni az Ön területéért felelős személyt. Készüljön fel a kérdésekre – és feltétlenül legyen a keze ügyében toll, jegyzetfüzet és az önéletrajza. Válaszoljon röviden, lényegre törően, és kérjen lehetőséget a személyes találkozásra. Legyen rugalmas, igyekezzen elfogadni a javasolt időpontot.

A jelentkezéssel együtt az okleveleket is be kell küldeni?

Nem, az okleveleket vagy más okmányokat általában az interjú szakaszában szokták ellenőrizni. A jelentkezőknek rendes esetben a munkaszerződés aláírása után kell benyújtaniuk az oklevelek és egyéb okmányok másolatát.

Kell referencia, ajánlólevél vagy erkölcsi bizonyítvány?

Referencia és ajánlólevél általában nem szükséges. A munkáltatók a jelentkezők utolsó munkahelyeire vonatkozó információkat a korábbi munkavállalók felhívásával ellenőrzik.

Az erkölcsi bizonyítvány általában bizonyos szakmákra korlátozódik, ilyen például a tanári, bírói vagy rendőri állás. Ezt az információk hitelesítését és nyilvántartását végző cseh nemzeti terminál (Czech POINTs) adja ki – ez a hálózat olyan együttműködő közigazgatási központokból áll, ahol minden polgár tájékozódhat a központi nyilvántartásokban szereplő, rá vonatkozó adatokról.

Jellemzően mennyi idő telik el az álláshirdetés megjelenése és a munkakezdés között?

Ez változó. Előfordul, hogy a hirdetésben a munkába állás napját is kikötik, máskor viszont a jelentkező és a munkáltató közötti megállapodás kérdése.

Felkészülés az interjúra

A toborzók elvárják, hogy a jelentkezők ismerjék a vállalatot (annak szerkezetét, tevékenységi körét), valamint a felkínált állásra vonatkozó részleteket. Biztosan meg fogják kérdezni a jelölttől, miért éppen a kérdéses vállalatnál szeretne dolgozni. A jelöltnek arra is fel kell készülnie, hogy esetleg a szakmai ismereteire, valamint bármely egyéb rátermettségére (személyes tulajdonságok, önálló vagy csapatmunkára való képesség, megbízhatóság, alkalmazkodási készség, korábbi gyakorlat) vonatkozó kérdésekre kell válaszolnia. Néhány munkáltató a személyiségük ellenőrzése céljából pszichodiagnosztikai tesztek teljesítését is megköveteli a jelentkezőktől.

Az állásinterjúk leggyakoribb típusa a személyes elbeszélgetés. Az interjúk első fordulóját mindazonáltal e-mailben is lebonyolíthatják. Az új médiaforrásokat mostanában kezdik el használni az interjúkon.

Öltözködési javaslatok

Az öltözködésnek a pozícióhoz kell igazodnia. Férfiaknak általában ajánlott a sötét öltöny, szolid nyakkendő, jó minőségű bőrcipő és aktatáska. Nőknek javasolt a visszafogott kétrészes kosztüm, nadrágkosztüm vagy blézer és szoknya összeállítás (a szoknya érjen térdig), és hozzá jó minőségű körömcipő, diszkrét smink és olyan frizura, ami jól áll. Ékszerek terén – csak a kosztüm kiegészítőiként – elképzelhető egy kisebb brosstű, vékony nyaklánc és apró fülbevalók.

Ki lesz ott az interjún?

Rendszerint egy–három interjúztató.

Szokás kezet fogni?

Igen, ez az általános gyakorlat.

Jellemzően hogyan épül fel az interjú?

A legtöbb találkozó a személyes adatokra vonatkozó rövid bevezető társalgással kezdődik. Ezután olyan kérdések következnek, amelyek révén a személyzeti tisztviselő igyekszik alaposabban megismerni a jelentkezőt, az elvárásait és karriercéljait. Ezek a kérdések a képzettségre és a munkahelyi gyakorlatra helyezik a hangsúlyt. Az interjú következő részének témája maga a pozíció. Ennek keretében tájékoztatják a jelöltet a vállalatról, a belső viszonyokról és a munkakörnyezetről.

A gyakori kérdések közé tartoznak a következők: Mondjon valamit magáról! Mit vár a vállalatunknál betöltött állástól? Miért gondolja úgy, hogy Önt kellene alkalmaznunk? Miért hagyta ott a legutóbbi munkahelyét? Mivel foglalkozott, amíg munkanélküli volt? Mikor tud munkába állni? Milyen elvárásai vannak a bérezés tekintetében? Hajlandó túlórázni?

Az interjú végen sor kerülhet nem szakmai jellegű kérdésekre is. A jelentkezőnek esetenként lehetőséget adnak az állás betöltése iránti motiváltságának kifejtésére, tudásának és jártasságának bemutatására. Fontos, hogy magabiztosan viselkedjen, és érdeklődést mutasson az állás és a vállalat iránt. A fizetés kérdésével érdemes várni mindaddig, amíg a munkáltató maga hozza szóba, illetve közli, hogy szeretné Önt alkalmazni.

Mikor lépi át egy kérdés a határt?

A megkülönböztetésmentességhez való jog törvényben szabályozott (pl. a munka törvénykönyve, foglalkoztatási törvény stb.). Nem szabad feltenni a politikai beállítottságra, politikai pártban való tagságra, felekezeti hovatartozásra, családi helyzetre és vagyonra, illetve élettársi kapcsolatra és családi állapotra vonatkozó kérdéseket.

Alku a fizetésről és a juttatásokról

Amennyiben tárgyalni szeretne a fizetésről, tisztában kell lennie a fizetésekkel/bérekkel, mivel ezek ágazatoktól és helyszínektől függően különbözhetnek. A magáncégeknél és a kisebb munkáltatóknál nagyobb esély van a bértárgyalásra. A nagyobb vállalatoknál, a közszférában, a közigazgatásban, illetve a költségvetési intézményeknél általában rögzített bérsávok vannak. A díjazás lehet óránkénti vagy havi alapú, ritkábban éves összegű – kivéve a felsővezetői pozíciókat.

A fizetett szabadságra vonatkozó szabályokat a munka törvénykönyve határozza meg, de ezek a munkáltató és a szakszervezetek megállapodása esetén módosíthatók. Bizonyos esetekben tárgyalási alapot képezhetnek az éves jutalmak, illetve – jobbára akkor, ha vezetői szerződésről van szó – az egyéb feltételek is.

Más különjuttatások is előfordulhatnak, például kedvezmény a vállalat termékeire, étkezési utalvány, színházjegyre, uszodabelépőre szóló utalvány, kedvezménykártya és üdülési csekk. A munkáltató és a vállalati szakszervezet közötti tárgyalásoknak van némi mozgástere.

Számítani kell próbamunkára?

A próbamunka nem legális. Az alkalmazottaknak szerződéssel kell rendelkezniük, és fizetést kell kapniuk az elvégzett munkáért.

Meddig tart a szokásos próbaidő?

A legfeljebb 3 hónapos (vezetők esetében 6 hónapos) próbaidő alatt a munkavállaló és a munkáltató bármikor elállhat a szerződéstől. Esetenként lehet tárgyalni a próbaidő csökkentéséről (azaz hogy 3 hónapnál rövidebb legyen). A jelentkezők általában elfogadják a vállalat javaslatát.

A munkáltató fedezi az interjún való részvétel költségeit?

Nem, általában nem.

Mikor értesítenek az eredményről?

Az állásinterjú után valamivel kézhez fogja kapni a munkáltató döntését (ennek írásbelinek kell lennie). Ha a döntés pozitív, és Ön is úgy dönt, hogy vállalja az állást, akkor vegye fel a kapcsolatot a vállalat személyzeti tisztviselőjével (HR-vezetőjével), közölje vele a döntését, valamint tárgyalja meg vele munkába lépésének dátumát és a munkaszerződés egyéb fontos részleteit.

Visszajelzés és további lépések

Az elutasított jelöltek telefonon érdeklődhetnek arról, miért nem őket választották, de ez nem gyakori.

Mennyivel előbb kell odaérni az állásinterjúra?

Az állásra jelentkező részéről általában nem tolerálják, ha elkésik az interjúról. 5 perc rendszerint elfogadható, ennél több nem.

közzétett: 2014-11-25

© Európai Unió, 2014
Privacy Policy